Előre látom, hogy fájni fog leírni, de jaaaaaaj... Nem sokára vége a nyárnak. Bár ez nyílván rosszabb annak, aki iskolába jár és a szünet alatt végiglátogatta az összes fesztivált, vagy esetleg elment külföldre, vagy egész végig egy balatoni nyaralóban lógatta lábát és a vízben hűsítette rákvörösre égett testét. :) 

Boldog nyarat! Ismét helló! Sokat gondolkodtam, hogy milyen témával térjek vissza, de sajnos az elmúlt félévben a hangszálcsomón kívül sajnos izgalmasabb dolog nem történt. És most, hogy alkoholmentes gösszer natúr citróne italt szürcsölök dobozból, miközben Top 20 Barbie dalokkal szórakoztatom magam, eszembe jutott a közelmúltból pár érdekes esemény...

Egészen érdekes milyen hatással tud lenni az emberre, ha kezébe jutnak a rég leírt gondolatai és miközben ezeket olvasgatja olyan dalokat hallgat, amivel az érzelmei legeslegmélyére süpped. Szerencsés az, akinek nincsenek ilyen kis irományai a múltjából, azonban nekem vannak... Hujjujjuj, de még mennyi!

A tél már beköszöntött a Mátrába. Karácsonyi zenéket hallgatok és azon gondolkodom kinek mit adjak...

Nahát ismét itt.
Hosszas nyaralás, fesztiválozás és munkakezdés, életgatyábarázás után végre megint eljutottam odáig, hogy felmásszak a saját blogomra és nyomkodni kezdjem a klaviatúrát. 
Gyorsan összefoglalom mi is történt a nyáron...

Túl az államvizsgán. Túl pár pánikoláson. Egész héten igyekeztem nem becsavarodni. De kész vagyok, király vagyok. És nem kell többet vizsgára készülnöm! Alig várom, hogy rituálisan elégessem az összes tételemet és körbeugráljam visítozva.  Nagyon nehéz hét volt. Igyekeztem minden nap lazításként leírni, ami történt.

Ezen a nyáron nagyon sok fontos esemény elé nézek. Még pár hónapja meghívtak két esküvőre, államvizsgázni fogok 15-én, ha minden jól sikerült július közepén a diplomaosztó ünepségemre is elmehetek, hogy kezet fogjak a dékán bácsival és igyekszem sikeresen felvetetni magam egy óvodába, hogy sok sok gyereket szeretgethessek naponta és hallgassam az édes mondanivalójukat. :)
Múlt vasárnapig nem is nagyon volt olyan élmény, amit kiemelnék, kivéve egy, de azt nagyon kiemelem!

Péntek... Azt hittem könnyen fog menni a korán kelés, de sajnos egy csütörtök esti, vagy inkább péntek hajnali szúnyogvadászat keresztül húzta a számításaimat. Én úgy képzeltem, hogy hamar lefekszem, alszom egy nagyot, aha. Akár hányszor lekapcsoltam a villanyt egy nyamvadék szúnyog a fülembe zümmögött. Biztos nem csípetem magam halálra reggelig, szóval jó két órán át vadásztam a papucsommal a kezemben, mire sikerült lecsapnom. Én nem tudom milyen szuperszúnyog volt ez, eddig nem tapasztaltam olyat, hogy a villanykapcsolás után nyomtalanul eltűnik egy ilyen dög és, ha meg is találom, a papucs közeledtére elrepül. De sikeresen megöltem. Sose voltam még ennyire elégedett. 

Íme ismét jelentkezem. Úgy gondoltam csütörtökönként egy bejegyzés bőven jó lesz. Addigra összegyűjtöm az élményeket és leírom, tekintve ha emlékszem, de hála égnek jó a memóriám, szóval megmaradnak, amik történnek velem. 
A hét elején elég élménydús napok voltak. Lássuk.

Bár az éjszaka még messze, de május van, ráadásul lányból is vagyok, szóval többnyire stimmel a cím. 
Tehát május éjszakán miről álmodik a lány? Leginkább egy jónak mondható államvizsgáról, olyan munkahelyről, ahol elismerik és támogatják az ötleteit, valamint arról, hogy sikeresen eléri a magánéletében kitűzött célokat.